2010/XXI. részNovember 20. 7:30 PM Szombat
Flight time: 1:35 ( tegnap ) type: BH06
Suction: 9.0 ( tegnap )
Ahogy az várható volt csüttörtökön, a pénteken a helyzet menthetetlenül tovább romlott. Ennek a dolognak nyilván az lett a következménye, hogy le kellett vonni néhány következtetést az Andyvel való együttmüködésemmel kapcsolatban. Klasszikusan itt volt a pillanat, hogy mielött még a project végképp kudarcba fullad vagy ellenörizhetetlenül kilép a költségvetésének korlátaiból, megállitsam egy rövid felülvizsgálati idöszakra.
Nem sajnáltatni akarom magam, ezzel a sporttal együtt járnak "sérülések". Nem lévén azonban 18 éves, ezek a sebek már nehezebben gyógyulnak, igy jobban kell vigyázni mint Uram bocsá' húsz éve... Aztán hazajöttem és kidühöngtem magam.
Régen , nagyon régen volt utoljára olyan, hogy ugy éreztem szét kell ütnöm vagy fejelnem valamit. Kb. 5 éve, amikor a MAX -ból /Malév Express Kft., a "nagy Malév ZRt. néhai regionális leányvállalata - a szerk./ kiléptem, Londonban meglöttek egy kisebb adag Iod izotóppal, hogy kikezeljenek a 4 éve tartó hyperthireozisból, és a magán életem is teljesen szétesett egy szomorú husvét hétföi napon, na akkor tájt éreztem ilyet utoljára. De ez nem jó, mert semmi, de semmi szükségem nincs erre. Igy aztán amikor eljutottunk egy kardinális pillanatig a helikopterezésben, akkor értésére adtam Andynek, az idomárnak, hogy nekünk együtt nincs több repülésünk, és ez definitly decided. Ma reggelig aztán a sebeim nyalogatásával töltöttem az idöt.
Gyönyörü, napsütéses, farkasorditó hideg napra ébredtem. Éjszaka esett egy kis hó. Már pénteken esett, de itt lenn Sikh falván elolvadt, mig fenn a hegyekben megmaradt. Az elmult napokban jártam néhány helyen helikopterrel, mintegy navigációs gyakorlat képpen, amikröl feltételeztem, hogy napsütésben nagyon szépek lehetnek. Ellentétben azzal a szutyok, felhös, ködös, nyirkos idövel, amikor helikopterrel kellett oda mennem. A Fraser Valley, mint arról már irtam , az aranyásók völgye volt, innen indult el az aranyláz és haladt felfelé a Yukon irányába.
A Yukon Canada egyik legészakibb területe, gyakorlatilag Alaszkával van azonos magasságban.
Elindultam hát a Summil-völgyben keletnek, tudatosan nem mentem fel a Trans Canadian high wayre, hanem kisebb utakon akartam haladni. Elsö uticélom a Columbia valley volt, ahol a Cultus Lake található. Ez a völgy dél-keleti rányban nyilik a Summil-hegy melleti lapos sik vidékböl, és a tulsó végét az USA határ zárja le.
Maga a Cultus Lake olyan igazi canadai tó, vad, hideg és partján egy kisebb település. Kacsák. Mindenhol. Itt találtam egy valami féle public beach-et, de kétségeim vannak, hogy mikor van itt olyan idö amikor, strandolni lehet. A tóba stégek vezetnek, ilyenek lehet látni a canadában játszódó krimikben, amikor a szegény menekült egy ilyen helyen huzza meg magát, amig a gonosz titkos ügynökök a nyomára nem akadnak...
A tó küröl 2 kisebb csoportban vannak házak kerités nélkül. Nagyon szorosan egymás mellé épitve. Nem olyan klasszikus magyar telkes bungik, fabulák, hanem rendes, igényes nagyrészt fa alapu 2 szintes házak. Maga a tó környéke nagyon nagyon tisztán van tartva. A littering - azaz amikor Sanyi kibassza a szemetet vagy a csikket a kocsi ablakán-, mint Amerikában, itt is nagyon szigoruan szankcionált. Itt pl. max. 2.000,-$ panelty. A polgárt kampányolt programban és sok helyen elhelyezett táblán buzditják a wamzerkedésre, azaz jelentse azonnal, ha bármi gyanusat lát... Ez egyébként az összes recration helyszinen divat. Feltételezem, hogy ezzel elözik meg a nyaralók fosztogatását a téli idöszakban, meg az illegális beköltözgetést..
A tavat déli irányban megkerülve jutottam el majdnem az USA határhoz, de elötte találtam egy pici települést, ami igazán egy zsák falu - üdülö övezet volt a tó délkeleti csücskében. Érdekes, hogy minden ilyen településen vannak sokan, akik állandó lakósok. Ezek miatt tiltják a nem helyi erök parkolását és a lakókocsizást, ami itt nagyon nagy divat. Megjegyzem, nem tudom miért, a lakókocsis turizmus az a dolog, ami soha nem ment a fejembe, mire jó?!Innen a délkeleti csöcsökböl kiváló rálátás nyilt a környék egyik legmagasabb csucsára, a 2104 m magas Cheam Peakre. Reménykedtem benne, hogy fel tudok majd menni rá. Visszafordultam hát és elindultam a havas hegyek felé. A mai napra tervezett másik tó, a Harrison Springs Lake volt, ami ugyis ebbe az irányba esett. A hegyek által körül határolt sik területen fekszik Chilliwack, igazi álmos hegyi kis város. Itt a környéken szinte minden a farmgazdálkodásról szól. Figyelemre méltó egyébként , hogy ennyire zord idöjárás mellett a canadai mindent megtermel magának.
Persze mint az amerikai, a canadai is notórikus húsevö és zabáló, bár itt közel sem nem látok annyi plazma méretü állatot, mint Amerikában. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy itt az állat tenyésztés kisebb - nagyobb farmokon zajlik, nem annyira iparszerü, igy az adagolt kox is valószinüleg kevesebb. A másik ok speciálisan B.C. -ben, a nagy mértékü indián populáció /indián populáció alatt az India - Pakisztán - Bangladeshböl származó bevándorlót érti a szerzö/, aki hozott kulturából kb. 2 generációig vagy vegetáriánus - a Sikh vagy a Hindhi vallás okán - vagy legalábbis alapvetöen zöldség evö. Tudni kell azonban, hogy bárhová mész a világban, ha fast food láncban eszel vagy kész ételt fogyasztasz, gyakorlatilag sót, cukrot, szénhidrátot és izesitöket fogsz enni és hizni fogsz, mint egy disznó.
Észak-kelet felé haladva megálltam enni valamit. Már a Cultus-tónál bebizonyosodott, hogy a Victoriában vásárolt kurva meleg kötött-polár favágó pulover magamra vétele, bár a Small Housban tulzásnak tünt, életmentö volt, mert amint kiléptem a kocsiból, jeges üvöltö szél fogadott.A büfé a TC1 ut mellett olyan igazi kamionos ebédelö hely volt, a kaja nem tünt veszélyesnek. Lévén kamionos etetö hely óvatosan rendeltem a mennyiséget kontrollálva, ami jó lépésnek bizonyult. A lasagna - salátával !? - nem volt veszélyes, beefböl volt benne a hus, elment. Adtak hozzá kávét, az olyan volt, amilyen, de legalább annyi ,amennyit csak akarsz. Haha.
Mire végeztem a lasagnaval, a Mama is befejezte a vacsorát a Japán étterenben a Mamuttban, innen kb. 5 ezer mérföldre. Ma Ö volt a soros agyzsugoritásban, a lelépett a palim mi a teendö? - szinvonalasnak semmiképpen nem momdható 3 felvonásos operettben. Halmazati büntetésként haza vihette a pácienst, aki nagy igyekezetében bebaszott mint az albán szamár a 3 mojitótól, amit a 3 szem nyugtatóra tolt fel, miközben elöadta a magánszámát.
Itt volt hát az ideje a kommunikációnak... Uj GSM szolgáltatóm (Telus) azzal a nagyszerü történettel lepett meg, hogy uj hus lévén nemzetközi hivást alapból nem engedélyez. Ez egyébként helyes, mert elöfizetéssel gyorsan lehet csinálni egy akkora számlát, hogy az kiveri a biztositékot. A floridai gyakorlatnak megfelelöen, ahol a nemzetközi hivás nem opció volt, hanem opció sem volt, erre csinál magának az ember egy Skype To Go számot, és azon keresztül VoiP-polja a magyar hivásait. Miután a Telus 3G-t is ad, mintegy 500 MB-ot, opciónak megy a sima Skype is, de detto árban van, jobb az elsö megoldás. A dolog érdekessége, hogy az sms speciálisan Magyarisztánnal NEM müködik. Sajnálatosan megy Angliával, megy az USA-val, DE Magyarisztánnal nem. A legjobban a Vodafone-nal nem megy, mert innen tudok küldeni sms-t Vodára, de onnen ide nem jön meg. A többi, a Teuton meg a Teleskandináv az fekete lyuk.
Telus mondta, szar a magyar provider...
- Mindegyik?!
- Igen.
- Kösz. Madzsarisztán he?
Mentem tovább. Kb. Chilliwack végéig, min. 3/4 óra beszéltünk, ez persze illegális itt is...Harrison Spring Lake felé vettem az irányt, ez északra van Chilliwacktól, ez a tó már tényleg a hegyekben van, felülröl gyönyörü. Sajnos nincs légi felvételem róla, mert Andy bácsi egy akkora köcsög, hogy nincs mód arra, hogy fotózzak baszogatás közben, mert ezzel veszélyeztetném a szeplötelen fogantatásomat. Harrison Spring egy olyan igazi hegyi üdülö város, van benne Resort, Spa, Hotel meg Schwartzwald német-svájci étterem.
- So kalt, jaaa? - mondtam az ajtón kicsuszó német nösténynek, aki a német szóra riadtan elvihogta magát.
- Jaaa. Hmmm - és visszabujt a Fekete Erdö mélyire.
Itt is nagy vizi élet van - lehet nyáron, bár továbbra is kétségeim vannak a nyári levegö és viz hömérséklet tekintetében. Ennek a tónak az a jellegzetessége, hogy csináltak egy teljesen homokos plage-t. Miután üvöltö északi szél fujt a hegyekböl, ez éppenséggel a Mumia c. filmböl ismert homok viharral együtt adta az élményt.
A pálmafákban nem vagyok biztos, de ez a homokos beach nagyon ott van. Itt egyébként kicsit flugos mindenki, az ajándék boltok tele trollokkal, kis szellemidézö eszközökkel, füstölökkel.Én is ilyen ajcsit vettem az egyikben, figyelembe véve a szokásos sulykorlátozással kapcsolatos szabályokat egy esetleges európai irányu repülö ut esetén.
Innen Harrison Springsböl is rá lehetett látni a Cheam Peakre, ahová nem tudtam feljutni sajnos. A hegyi idöjárás adott egy kisebb elözetest abból mit tud produkálni, a szél üvöltött mint az állat, kesztyü és sapka nélkül nem lehetett megmaradni. Itt a kapucnis kabát alap, mint az alaszkai meg északi-sarki expediciós filmekben.
Vissza fele a Fraser River völgyében haladtam nyugatnak, nappal szemben. Terveztem még a Dickson Lake-hez való feljutást, de azt már überelte a napnyugta, ugyhogy haladtam tovább a folyó medre melett a 9-es uton egészen Mission-ig, ahol a következö hid van, és át tudok jutni a Fraser déli oldalára. A város tele volt szombati shoppingoló majommal, ugyhogy szereztem magamnak egy kávét és elindultam a SH felé.A folyó most tél elején nagyon pici, de a méreteit tekintve, meg a gátakat és a müveket figyelve valószinüsithetö, hogy a tavaszi hóolvadáskor óriási vizmennyiséget szállithat.
A kirándulás jól sikerült, a mai edzés az elmaradt. Elaludtam. Hü olvasóimat pedig ezzel a mai sok képes beszámolóval szeretném kárpótolni az elmaradt számok miatt.Orgy (c)
