Kis történetek - innen onnan, kommentek és vélemények

2010/XXIV. szám
November 26. Péntek 5:12 PM
Suction: 2.5
Flight time: 1:15 type: BH06
Idö: ESÖ, + 4 C

Ez a kép még tegnap készült. Jó rendesen esett másfél napig a hó. Izgalmas volt még a földi közlekedés is, itt mellettünk egy teherautó pl. nyomott egy leszurt rittbergert kb. 20 tonna faáruval.
Bent mesélte az egyik gyerek, hogy Ö pl. dolgozott kamion vagy teherautó soförként, amivel alkalmanként nagyon jól lehet keresni föleg az északi területeken, ha hajlandó vagy odamenni.
A teherautó fel volt szerelve egy GSM mobil telefonnal, ami okosan össze volt kötve a fedélzeti komputerrel. Ha bármelyik kerék megcsuszott vagy blokkolt és a komputernek be kellett avatkoznia, a telefon sms-t küldött a cég tulajdonosának, hogy a soför egy köcsög..
Szép uj világunk.
Reggel arra ébredtem, hogy valami bödületes állatságot álmodtam, amiben benne volt néhai apai nagyanyám, a macskaszaros zuglói elsö lakásom, meg még sok baromság, Fraud tudna ebböl az álomból egy nagyot fejteni, ha hagynám. Meg arra is ébredtem, hogy az uj canadai mobil szolgáltatóm kitiltott a hálózatból. Erre csak egy gépi hang figyelmeztetett, hogy az én telom, a nagyon fasza iPhone 4 nincs regisztrálva a hálózaton. He?!!!!
Közben kimentem a Chiccoba, hogy a Claytonnal repüljek egy korrekciós slop landinget, meg ha már ott vagyok, akkor egy huh de steep aproachokat, mert Katalin sárkánynö tegnap elött tüzet okádva árulta el vérben forgó szemekkel, hogy nem tetszenek neki a megközelitéseim.
Addigh a Telussal való kirobbani látszó háborumat jegeltem.
Clayton mondta, hogy menjünk ide a folyó mellé, csinálunk slope landing, majd néhány gecire steep aproach, aztán vissza a repülötér és Cathy be, ö ki, slop ujra, és ha okker a buli, megvan a canada test flight. Happy.
Ne cifrázzam, mint eb a sexet, tudjuk már mit kell össze bohóckodni a check listtel, save money and time, berugjuk a verdát és már menünk is, gyia ecsém.
Gyorsan oda is adtam neki az iPhone-t azzal a határozott utasitással, hogy csináljon sok képet, van hely böven a gépen. Átértünk a folyó tulsó partjára, Clayton mutatott egy fasza dimbes-dombos helyet. Alakitottam neki egy igazán szép, power managment leszállást, majd billegtünk egy harminc percet le-fel szállva különbözö ferde, szar talaj darabokra. Innen jött egy kisebb demonstrációs szak, hogy miért is nem kellene nagy sebességgel tolni a bringát leszálláskor.
Eklatánsan Clayton ezt ugy magyarázta el nekem, hogy ugye egy kibaszott teli talicskával sem rohansz le a dombról, hanem annyira lassan tolod le amennyire csak tudod, anélkül , hogy megállnál... Hát ja. Csak eddig Floridában az összes majomnak azért sirt a szája, hogy menjünk min. 24-30 KT-val vagy a felett, mert akkor jó. Ilyenkor csak azt nem értem, hogy hogy ezek még soha nem vesztek össze jobban?!
Az idö egyébként pocsék, mint a képeken is jól látszik. Visszamentünk, leszálltam, Clayton ki, Cathy be. Megvan. Transport Canada - Commercial Pilot Helicopter.
Elkezdtük az adminisztrációt. Közben Calyton elment szendvicsért.
Megjött, Cathy mondta, hogy akkor most családi ebéd van, huzzak el, majd fél óra mulva folytatjuk...
Rágerjedtem én is a Subway szendvicsre. Tudtam, hogy nem szabad, hogy egy szemét az egész szendo, hogy beteg leszek töle... de hát nem birtam neki ellenálni.
Illetve birtam volna, ha nem kapom el Jamie-t, az IT guyt, aki köpte a Telus customer service számát, még be sem ültem a kocsiba, már hivtam is.
Persze gép. De azért csak 4 opcióval, egy szint mélységben. A végén egy liba. Mondom neki:
- Kicsi szivem, van itten nekem ez a telom, ami aszongya, hogy nincs reggelve a hálón.
- Elöször ellenörizni kell, hogy tényleg én vagyok-e én?
Az utolsó kérdésig nem is voltam nyügös, megmondtam a cimemet, a születési idömet, a jogositványom számát... Majd megkérdezte az ügyfél accountom számát. Na ekkor mondtam neki, hogy akkor most menjen a picsába, és hogy sajnálom, hogy nem volt idöm még megtanulni a 8 jegyü számot.
Mondja erre nekem, hogy "Róbert" jó, akkor ezt hagyjuk, az accountot a Telus fraud departmentje felfüggesztette, legyek kedves befaxolni a Vogon szuper titkos Telus office-ba 2 db ID-t, amit a canadai kormány nekem személyesen állitott ki.
Ezt a "Róbert"-et különösen szerettem. A pina, akivel beszéltem, lehet max. 24. IQ-ja jó ha alulról üti a 80-at. És akkor leróbertez. Nekem baszd meg ez a Róbert jutott 47 éve a csepeli kórházban, shit, de hogy mennyire kurvára utálom, amikor leróberteznek. Gecire. Mindegy.
Ekkorra már éreztem, hogy ennem kell valamit. Kicsit beszélgettünk arról, hogy ki a fasz mondta, hogy nekem kell 2 faq'n canadai ID, hogy nincs, meg hogy honnan a pecsából szerezzek, stb.
Erre mondja nekem a punci, hogy adjak neki egy másik számot, ahol majd a fraud dept. felhiv, megbeszélendö mi is az a hatalmas dráma, ami miatt kitiltottak.
Mondom elszöször neki, hogy ha lett volna másik számom, ami nem egy kisebb fajta földi vagyon, ha használom, akkor nem kellett volna a szaros Telus telefonja, dughatta volna fel magának.
- Hát de hogy hogy? Nincs land-line telefonom?
- Hát igy a XXI. század tizedik évében nincs, miért ki az az idióta, akinek még van?
Próbálom megértetni vele, hogy nem szivesen adok neki egy angol számot, mert egy pöccsel erröl az én roaming költségemen nem egyezkednék 20 percet.
Áthidaló javaslatként mondom adja meg kit, milyen számon kell felhivnom. Figyelj.
- Na azt nem lehet. A fraud departmentbe nem engedélyezett bejövö hivás, és nem lehet kiadni a dolgozók nevét. Sem.
- Akko nyuszi kapcsolj oda a FAQ Dept. manageréhez.
Semmi, egy másik hülye liba, kitölti a Vogon ürlapot, és majd 5 munkanapon belül felhiv Walaki a F/D böl a megadott mobil számomon...
Erre mégegyszer bementem a Subwaybe és ettem egy szendvicset.
Bementem a 7Oakba, a Telus shopba, és mondtam Alex-nek aki eladta nekem a telot meg a szolgáltatást, igy melegibe, hogy esetleg ö is dugja fel magának a telomat, mert használni nem lehet.
Sajnálta, várunk.
Közben jött egy sms, a másikra, hogy infok vannak Magyarisztánból a Vogon hivatalokból és a Gestapo Vogon központjából, ugyhogy telozzak haza. Mi a rossebbel?! Vettem egy tábla csokit, mondtam Alexnek kifele menet a plazaból, hogy addig találjon ki valamit. Semmi.
Kivételesen jó hirek. Talán. El sem hiszem. Beültem a Yami Sushiba, mert ott van internet, éljen soká a Skype, tudtam telefonáni. Kértem egy Mizo levest, meg egy Tuna sashimit, meg egy steam rise-t, mert a multkori hideg rizstöl hideglelésem volt. Elbasztam. Tudat alatt tudtam, hogy a sashimi sok lesz.
Hihetetlen önfegyelemmel nem edtem meg az összes tunát. Amugy itt nem darabolja fel a szakács a halat, hanem ekkora kurva nagy darabokban adják. Ezt csak ugy tudod megenni, ha a pálcikával felkapod és szétharapod. Nem EU komform, de kit érdekel?
Vissza a Chiccoba. Közben apróbb müszaki problémák, leginkább a Telus okozta mellékhatások. A viz amit vettem, a kocsiban begurult a fék alá. A benzinkutnál rossz oldalra áltam, a csö nem ért el a kupakig. A Chiccoban Cathy már lepattant, az adminisztráció félbe maradt. Dizaszter gyanus jelek...
Továbbra sem jön meg a postám, ettöl már sik ideg vagyok. A Subway szendvics az egész rendszert katalizálta, és összekülönbözött a Mizo levessel és a halakkal. Huuh.
Holnap este 5-kor Chicco X-Mas party.
Ma meg még edzés. Szilárd elhatározással.

Orgy (c)

PS: Tekintettel a Magyarisztáni nyugdij rendszerrel kapcsolatos történésekre, vázlatosan és tényszerüen összefoglalom 3 bövitett mondatban az Argentin nyugdij redszer történetét 2001-töl.
- 2001-ben az Argentin kormány a költségvetés nehéz helyzetére való hivatkozással (?!) államositotta a magánnyugdij pénztárakat, majd az ott felhalmozott pénzeket lenyulta és elcseszte.
- 2 évre rá Argentina államcsödöt jelentett
- ezek után az Argentin kormány államositotta az összes többi nyugdijbiztositót és a pénzt lenyulta és elcseszte
- 2005-ben pedig a nyugdijat, mint ellátási formát - miután már nem volt rá fedezet - megszüntette, és helyette bevezetett valami izét, ami a segélynél több, de nem jár alanyi jogon, és az éhenhaláshoz sok, de az életben maradáshoz kevés.
- Argentina azóta sem lábalt ki a válságból... nyugdij nuku.

Ha kivételesen megérintettem a politika mezejét, itt van még egy kisebb idézet a témához Pinochet hatalomra jutása Argentinában:

1973. szeptember 13. Pinochet hamar megerősítette egyeduralmát, és önmagát nevezte ki a Junta egyedüli elnökévé (korábban ugyanis azt tervezték, hogy a pozícióban folyamatosan váltják egymást a magas rangú katonatisztek), majd hamarosan kinevezte magát a Köztársaság Elnökévé is. Emellett felvette a „Capitán General” címet, felélesztve ezzel a chilei függetlenségi háborús hős, Bernardo O'Higgins kultuszát.

Hatalomra kerülése után villámgyors gazdasági reformokat indított be az országban. Az új gazdaságpolitika kidolgozására érkeztek az országba az ún. „chicagói fiúk” (a monetarista Milton Friedman elképzeléseinek követői, a Chicago-i Egyetemen végzett közgazdászok). Az ő támogatásukkal Pinochet uralmának korai évei alatt Chile gazdasága komoly változásokon ment át. Allende korábbi gazdaságpolitikája ugyanis azon alapult, hogy a fontos nagyvállalatok állami kézben kell maradjanak, így például az USA tulajdonában lévő rézbányák is. Az államosításokra az Egyesült Államok akkor a gazdasági segély leállításával válaszolt. A réz világpiaci ára is zuhanni kezdett, így az ország gazdasági káoszba került. Ekkor sokan láthatták fontosnak, hogy a katonák átvegyék a hatalmat, és véget vessenek ennek a káosznak. Pinochet ugyanis egy nyitottabb és szabadabb piacot ígért: „Chile a proletárok országa helyett a vállalkozók országa lesz”.

Hajrá Margentina!