2010/VI.2010. október 28. 2:23 PM Csütörtök
Tegnap bekövetkezett az a pillanat, amikor egy hétnyi vajudás - válogatás, hezitálás és ügyintézés után, de elkeztem a mountain traininget. Mindez már sokkal hamarabb is bekövetkezhetett volna, ha történetes nem lett volna annyira hihetetlenül szar az idö az elmúlt néhány napban, hogy még a medvéket is talicskával kellett volna kitólni a barlangból brummogni.
Hírek
- Hihetetlen népszerü olvasó táborra tetten szert irói munkásságom eredménye képpen. A tegnapi nap eddigi rekordként - 13 page view- val vitte a csucsot, mostanáig. Mára 15 az új egyéni csúcs. Köszönöm!
Tisztelt olvasóim, ez most már kötelesség.- nekem :-) Kérlek benneteket, regisztráljatok követöként, hogy ne csak a sbowborad világ 2 jeles képviselöje ( NG és Zsocci ) mutassa magát a hivatalos olvasói táborom tagjaként. - Tegnap kedves barátom ( fedő neve "A Bankár" ) unszolására elmentem a Stapless nevü office áruházba, olyan vaczkot venni, amivel felül lehet ragasztani a keyboardot, nyilván nem kaptam, ahogy fehér filcet sem. Meg kell, hogy kérdezzem, mi francra használ egyébként valaki fehér alkoholos filcet?!
- Lehet, hogy fájni fog a fogam.. és akkor ezt kegyetlenül megszivom. iiiiiii
A szervezet avval honarálta ebbéli multbeli akcióimat, hogy tavaly kiosztott nekem egy sárga lapot, aminek eredménye képpen nem ihatok többet alkoholt. / Kabbe! - a szerk. /
A Kopár gyüjteményt bánatomban elajándékoztam, már amit nem ivott meg hirtelen a gyermekem, mintegy preventiv életmentés képpen.
A tervszerü karbantartás része volt a fogorvos. Aktuálisan a "Szatir" becenévre hallgató, közepesen alkoholista fogorvosról van szó, akinek mára nagyobb a mája szerintem, mint egy tömött libának, de végül is birjuk egymást. Az Ö mamája kizárólag fog-szabályoz, ezért mindenkit szabályozni akarnak. A mama igazi nagyon vékony, kb. negyvenes éveiben lévö energia kitörés, egy pitbull termmészetével. Nyilván, hogy ezért iszik a pali - valahogy neki is el kell tudnia viselni az életet. Szóval Zozi minden alkalommal le akarja bontani belölem a hidakat és ujjá épiteni, de ez ugye egy kisebb fajta Hawai utazás lenne ( neki ), nekem meg 3 hét szívás.
Ezért maradt egy sima tömöszkölés, kis köszörülés, stb. Ha elbaszta, akkor itt helyben fogom kifizetni a Hawai utat, de mindenképpen megirom, hogy is megy itt ez a sport.
Mult héten, amikor megvolt az autó, volt telefonom, nem volt különösebb feladatom, mint lelátogatni azt a 2 céget, akik potenciálisan munkát ajánlottak nekem, és képesek végig csinálni velem a kötelezö husz órás mountain traininget.
Információ képpen, itt a Sziklás Hegységben nem helikopterezhet senki a nélkül, hogy ezt a 2o órás hegyi kiképzést meg nem csinálja. Ez a Nagy Vogon Kanadai Erdészeti Felügyelöség akarata.
A Canadai emberrel alapvetöen nincs sok baj, azon kivül, hogy nem annyira olvas és ir e-mailt. Sem. Ez még Floridában kiderült, amikor az elsö e-maileket elküldtem Canadába, a MT -gel kapcsolatban. Semmi de semmi választ nem kaptam senkitöl. Elöször arra gyanakodtam, hogy valami gonosz spam szürö eldugja az összes levelemet, de nem. Nyilván kényelmesebb e-mailben megbeszélni dolgokat, nincsenek kommunikációs nehézségeid. Hát neked, mert a canadainak ez nem egy probléma. Miután nem kaptam választ, eröt kellett vennem magamon és felhivogatnom a cégeket, és megtudni mi a faq van.
Amikor elkezdtem a telefonálgatást, a következö válaszokat kaptam:
- Milyen e-mail cimre küldtem? Ja azt nem szokták olvasni, küldjem erre vagy arra.
- Ja igen láttam, oda is adtam a hosszu combú titkárnönek, nem válaszolt még? Juj.
- Nem emlékszem, ha tudni szeretnék valamit, hivjam fel telefonon Randyt, - Cathy-t, ö a fö pilóta, maj ö elmond mindent..
Na fasza. Beszéltem Randyvel, meg Cathy-vel. A lényeg, nagyszerü, jöjjek, ha itt vagyok, hivjam fel öket, és a többit megbeszéljük?!
Azért közben beszéltem egy hosszabbat Lynn-nel, akiröl kiderült, hogy Ö a Cathy mamája, és megtudtam néhány fontos dolgot, pl. hogy 6 hónapig nem kell vizum, de az imgrációs embernek nehogy azt mondjam, hogy MT-re jöttem, mert akkor egy csomó buzi kérdést kapok majd. Ja, na ez pl. nem jött be, mert ugye buzi kérdés volt böven igy is.
A mult hét tehát avval telt, hogy elmentem mind a 2 céghez. A 2 cég szöges ellentétje volt egymásnak. Az egyik itt - a másik ott, mindegy,nem messzebb mint 2 óra autóval Vancouvertöl. Találkoztam Lynn-nel, beszéltem vele kb. egy órát. Lynn olyan recis, mindenki anyja tipusu idös hölgy, aki valószinüleg bármit el tud intézni és bárkit ki tud csinálni, attól függöen milyen a poziciód nála. Megnéztem a szállás lehetöségeket is Abbotsfordban, ez olyan student hostel szerü dolog volt. Az egyik helyen 4 kinai lakott, na azt rögtön tudtam, hogy oda semmi képpen sem szabad menni. Pedig a konyhába csak ezután néztem be. LoL. Nem kellett volna.
Erre mondtam utána Lynnek, hogy hát a "kulturális különbségek" miatt oda biztos NEM!
A másik hely, ahol végül is kikötöttem, nem igazán egy igazi iskola, ez egy igazi helikopteres cég, egy kb. velem egy idös igazi autokrata tulajdonossal, aki egyszemélyben a föpilota, a cégvezetö, meg a titkárnö pasija. :-)
Ez is csak egy családi vállakozás. Egyetlen szempont volt amikor döntenem kellett, hol van nagyobb esélye a Mountain Training után helikopteres munkához jutni. Ennyi.
Volt egy kis vajudás - skype-on, meg egy kis esély latolgatás, de dönteni kellett. All in. Megyünk L-be. Szombaton költözés, aztán hajrá.
Az persze iszonyu kibaszás volt, hogy péntek estére romnlott el az idö. Pénteken ugyanis még felmentem kocsival - az uj kocsival - a Grouse Mountainra, ami egy hegy Vancouver felett, a tetején egy óriási szél turbinával, amiben egy kilátó van.
A jegy drága volt, az idö hihetetlenül szar, az ülö lift nem müködött, de megérte. Lanovkáztam egyet. Még elötte elmentem enni egy fish and chipset, ami félig illegális a nekem elöirt diéta miatt, de a nagyobb baj az volt vele, hogy elötte ettem vagy fél tucat osztrigát, ti. imádom, amiböl egy azaz egy darab valószinüleg nem volt teljesen Kosher - igy mikorra a Lanovkával felértem a hegyi állomásra, már detektáltam a gastronómiai rebetlit. Ez egyébként a pénteki napomat el is rendezte - már programok tekintetében.Közben Randy - a gazda - megigérte, hogy megkérdezi a munkav állalási - vizum stb. ügyeket, és hogy majd vasárnap délután hivjam fel.
Szombat reggel elköltöztem. Vittem mindent. Csak a reggelik emlékét nem akartam vinni. De gazdagabb voltam egy tapasztalattal. Ahogy fiatalodom, egyre nehezebben viselem amikor az aurámba bele hatolnak idegenek. Vagy! Nö az aurám - illetve t á g u l , mint a világegyetem.
A Days Inn-ben nem merültek fel extra költségek, az uj helyen, ami leginkább egy motel és egy appartmann szálló keveréke, és ahol nagyon kedvezö árakat lehet kialkudni ha az ember lánya hosszabb idöt marad, lehuztak valami kaució szerü dologra, mert hátha tönkre teszek valamit. Ezt rosszul visletem, de megeskedtem a csajt , hogy visszaadja, ha elmegyek.
Az uj szálláshely, amiröl biztonsági okokból nem publikálok képet, egy studio apartman. Még a check in alatt azt mondja a liba nekem arra a kérdésre, hogy müködik -e a hirdetett ingyenes WiFi, hogy hát igen, de ha abban az appartmanban amit kapok, majd nem megy , mert tul messze van, akkor csak ide jövök a lobbiba és itt majd tudok internetezni.
- Egy nagy Lófaszt! jött ki belölem,és már mondtam is neki, hogy akkor bizony ad egy másik apartmant, mert hogy én nem fogok a lobbiba átjárni netezni az tuti.
Ez apartman azért studio, mert van benne hütöszekrény, és mikro és kv fözö gép és azért nem, mert nincs benne fözö alkalmatosság. A fütés elektromos, rögtön vasárnap este volt egy fél éjszakás áram szünet, amitöl éjfél körül felmerült bennem az ötlet, hogy elöveszem a LaFuma hálózsákomat.
Kedden bementem a céghez, találkoztam az ott lévö szerelö gyerekkel, meg egy svájci másik fazonnal, akinek nem értettem a szerepét, meg Tyrával - a szöke demonnal, akiröl másnap Randy sietve deklarálta viccesen bár de büszkén, hogy az az Ö személyes tulajdona.
Miután a két elmebeteg amerikai állam között, értsd Canada és USA, nincs érvényes megállapodás a szakszolgálati engedélyek honositásáról, - értsd. helikopter - , mert a közforgalmi utasszállitó busz volányitásához szükséges engedélyeket minden további akadékoskodás nélkül elfogadják, csak kizárólag ezt a nyamvatt helikopteres szakszót nem - meg kell irnom megint egy fasza száz kérdéses tesztet, meg megint check ride-ot kell repülnöm.
Ezért átmentem itt reptéren lévö másik heli céghez, ahol van S300 és tudnak adni valami féle anyagot mi a különbség az USA és a Canada szabályai között. Itt fogom maj megcsinálni a TC szakszomat. Ugye. Mellékesen 2 MT repülés között. Na annyi különbség azért van az FAA és a TC CAA között, hogy amig az FAA- nél mindenröl van anyag, amiböl vizsgáznod kell, itt gyakorlatilag semmiröl. Igaz elég 60%-ot dobni, de azt minden témakörböl külön-külön.
Bevezetö az elsö repüléshez
Igazán az a bajom avval a dologgal, hogy az élet vagy a nemtom mi vagy ki arra kényszeritett, hogy mindig uj helyre menjek, hogy azért evvel a dologgal van egy kis kibaszás.
Amikor ugyanis egy idöt eltöltesz egy helyen, értsd munkahely, környezet, ország - és nem vagy egy komolytalan kis pöcs, akkor idövel gyüjtesz magadnak credit bontokat. Nem más ez, mint hogy ismernek, tudják hogy nem vagy link, ha azt mondod A akkor az A, stb.
Amikor aztán el kell jönnöd valamiért onnan, - most tudatosan nem részletezem egyenlöre miért - akkor ugye automatikusan nullázódik a credited. És kezdheted az egész szart elölröl. Épitheted ujra fel a renomédat, gyüjtögetheted a creditjeidet, a bonusz lapjaidat.
És az elején barátom, amikor még nincsenek creditjeid, nagyon kiszolgáltatott vagy, ti. nem hibázhatsz, mert nincs miböl eldobnod lapot.
Na, az én elsö repülésem itt Randyvel és az Ö hihetetlenül szép Bell 2o6 -val pont arról szólt, hogy semmi de semmi credited nincs, azt mondhatsz amit akarsz, itt és most meg kell megint mutatnod, hogy nem vagy egy pöcs. Illetve hogy egy nagy Macho vagy a szeren és nem egy pöcs, de azért nem akkora, hogy azt mondják, el vagy szállva magadtól.
És igazán nem ismered a fazont, nem tudod mire hogy reagál, most fogtok majd össze csiszolódni - vagy nem.
A trepni.
A trepni az a dolog, amit inteligens helyeken már rég betiltottak. Ez egy olyan kerekekkel felszerelt tálca szerü nagy méretü lap, amiröl -és amire leszáll az ember helikopterrel, és az egész vackot egy kis tarktorral berángatják utána a hangárba. A baj az vele, hogy egyrészt geci kicsi, másrészt, ha elcseszed, azonnal felborulsz. Sok sok milliós értékü helikoptereket törtek már össze terpnizés közben. Itt a TRK nál is terpnin van a B2o6. Persze.
Randy okosan el is magyarázta mennyire veszélyes és mennyire nagyon oda kell figyelni. Aztán majnem össze is törte a JR-t amikor visszajöttünk. Haha.
Az ember persze nagyon büszke és nagyon hisztis a helikopterére. Naon kell vigyáni rá, hisz ez az ö játékszere. A biztonségi öv ki ne essen ha beszállsz, mert leveri a dukkozást skidröl.. stb.
De ez egyáltalán nem baj. Söt. Legalább rendbe van, nem egy adag müszaki szemét.
Áll tehát a Jet Ranger szemben a hangárral a trepnin, kb. amikor benne ültem láttam a hangár ajtót, meg a hangár ajtót, meg a hangár ajtót, meg az eget. Berugtuk. Menjünk.
Az elsö 5 perc szar volt. Nagyon szar. Nyilván. Tiz honapja csak nyekedliben ültem, amirül 2,5 évvel ezelött, amikor megmutattam a Mamának, azt kérdezte:
- Ez nem egy olyan távirányitásos játék helikopter? / haha /
A Jet Ranger meg azért mégiscsak egy helikopter - ugye. Aztán jobb lett, egyre jobb. Kb. fél óra után, ami avval telt, hogy Randy, aki nyilván ezernél több órát ült már speciálisan ebben a JR-ben, kunsztokat mutatott be nekem, amit nekem utána kellett csinálnom, demonstrálandó, hogy nem vagyok egy fakezü majom, szóval fél óra után mondta, hogy ne aggódjak más idióták 2-3 ezer órával se tudtak többet mutatni neki elsö alkalommal, mint én. LoL.
Az kiderült azért, hogy a helikopterezés a hegyekben - szük szakmai szempontokat tekintve - homlok egyenest eltér attól, amiröl eddig azt hitted, helikopterezés. De ez nem baj, azért jöttem ide, hogy ezt is megtanuljam. Aztán maj csak lesz valami.
De erröl - félek attól, még fogtok olvasni...
Folyt. köv.
Orgy. (c)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése